Publikáció: Az edzésterhelés meghatározása a mérkőzés terhelés arányában utánpótlás korú válogatott labdarúgóknál

Szerzők: Szigeti György (1), Schuth Gábor (1), Revisnyei Péter (2), Pasic Alija (2), Szilas Ádám (1), Tim Gabbett (3,4), Pavlik Gábor (5)

(1) Magyar Labdarúgó Szövetség, Sportigazgatóság, Erőnléti és Sporttudományi Csoport Budapest
(2) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MTA-BME Informatikai Rendszerek Kutatócsoport, Budapest
(3) Gabbett Performance Solutions, Brisbane, Queensland, Ausztrália
(4) Centre for Health Research, University of Southern Queensland, Ipswich, Queensland, Ausztrália
(5) Testnevelési Egyetem, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest

Megjelenés: Sports Health, 2021 április 5.
19417381211004902. doi: 10.1177/19417381211004902.

Az edzés és mérkőzés monitorozás a labdarúgásban a napi gyakorlat részévé vált az utóbbi években a játékosok terhelésének minél pontosabb és objektívebb nyomon követése céljából. A rögzített paramétereket jellemzően külső (a játékos által teljesített mérhető paraméterek, pl. megtett távolság, maximális sebesség) és belső (a játékos szervezetének válasza a külső terhelés teljesítésének a hatására, pl. pulzus szám, tejsav szint, átélt erőfeszítés) terhelésként szokás kategorizálni. Az említett paramétereket elemezve a szakemberek a terhelés optimális adagolását, a regeneráció és a teljes periodizáció megtervezését pontosabban és hatékonyabban tudják elvégezni.  Napjainkban a leggyakrabban alkalmazott monitorozási lehetőséget a GPS alapú rendszerek biztosítják, lehetővé téve a játékosok lokomotorikus terhelésének a követését (1,2,3). A teljesített teljes távolság, gyorsítások és lassítások, irányváltások, nagy intenzitású egyenes irányú futások komoly mechanikai terhelést jelentenek a labdarúgók számára (4). Mivel elit szinten a labdarúgók akár 3 naponta is fontos mérkőzéseket játszhatnak, így ezeknek a mérhető paramétereknek rendkívül fontos szerepük van a regenerációs folyamatok precíz tervezésében és a következő mérkőzésre való felkészülésben. Nem optimális állapotban ez a nagy mértékű fizikális megterhelés komoly sérülésrizikót jelent és a játékos teljesítménye sem lesz maximális.

Számos kutatásban vizsgálták már a külső terhelést a labdarúgó mérkőzések és az edzések alatt (5,6,7,8). Kiemelt figyelmet fordítottak a kezdő, csere és nem játszó játékosok heti terhelésének az alakulására (9). Amíg a korábbiakban jellemzően az edzés és mérkőzés terhelést eddig jellemzően abszolút értékben adták meg (pl. 10 km teljes megtett távolság, 150 méter sprint távolság), addig újabban a mérkőzésterhelés arányában, relatív értékben jelenítik meg (pl. 95% teljes megtett távolság, 78% sprint távolság) (10,11,12,13). Az edzésterhelés relativizálása a mérkőzés teljesítmény arányában lehetővé teszi a heti edzésprogram egyénre, pozícióra, életkorra történő optimalizálását, illetve a játékosok teljesített paraméterei közötti összehasonlítást (14). Jellemzően a publikált kutatásokban a mérkőzést (MD) megelőző 4 napot (MD-4, MD-3, MD-3, MD-1) vizsgálták, mivel ez a terhelés adagolásának és a meccsre történő formába hozás (tapering) időszaka (15). Korábbi publikációk leírták az edzésterhelés heti alakulását a mérkőzésterhelés arányában, azonban hasonló kutatás még nem készült válogatott játékosok részvételével és a nemzetközi mérkőzésekre történő felkészülés nyomon követésével.

Kutatásunk célja volt az utánpótlás korú játékosok mérkőzés előtti három edzésének MD-3, MD-2, MD-1) meghatározása a következő mérkőzés arányában, valamint az említett három edzés összegzett terhelésének leírása a következő mérkőzés arányában leírása. Vizsgálatunkhoz az U-17 korosztályban (2000-ben született játékosok: 20 mérkőzés; 2001: 13; 2002: 20; 2003: 11) 2016 és 2019 között játszott nemzetközi mérkőzéseken (felkészülési és tét mérkőzések) és az azt megelőző három edzésen GPS rendszerrel (Catapult Sports, Melbourne, Ausztrália) rögzített paramétereket használtuk fel. A kutatásban 84 mezőnyjátékos végig játszott nemzetközi mérkőzéseinek és a megelőző három nap edzéseinek (összesen 179 edzés) adata került feldolgozásra. A rögzített paraméterek között szerepelt az edzésidő (perc), átlagsebesség (méter/perc), Player Load® (AU; dimenzió nélküli globális terhelési mutató), magas intenzitású futási távolság (méter > 19,8km/h), sprint távolság (méter > 25,2 km/h), maximális sprint távolság (méter > 30 km/h), explozív (méter > 2 m·s-2), gyorsítások (db > 3 m·s-2) és lassítások (db < - 3 m·s-2) száma. A vizsgálatban a már említett paramétereket terjedelem (abszolút érték) és intenzitás (a terjedelmi mutatók percre normalizált alakja, pl. 8 méter sprint/perc, 1,5 gyorsítás/perc) formában is felhasználtuk. Amennyiben egy nap két edzés szerepelt a programban, úgy a terjedelem esetében összeadtuk, az intenzitásnál pedig átlagoltuk az értékeket. A statisztikai elemzés során T-próba tesztet és hatásnagyság vizsgálatot hajtottunk végre az egyes napok közötti terhelésben tapasztalt eltérések objektív értékelése céljából.

Az eredmények értékelése során megállapítottuk, az előzetes várakozásoknak megfelelően, hogy az edzésterhelés a mérkőzés közeledtével csökken a formába hozás céljának megfelelően. Ennek megfelelően a legmagasabb terhelés a meccstől legtávolabb eső, harmadik napon (MD-3) volt tapasztalható. Ez nem meglepő, hiszen bizonyos esetekben, például egy nemzetközi felkészülési vagy selejtező tornán, a MD-3 nap egy másik mérkőzés, valamint ez az utolsó olyan nap, amelyen a szövetségi edzők komoly fizikális terhelést adhatnak a játékosoknak, anélkül, hogy a mérkőzésre jelentős negatív hatással lenne. Ebből következik, hogy válogatott csapatok esetében a leghatékonyabb a három napos mikrociklusok tervezése, mivel a játékosok leggyakrabban három naponta játszanak mérkőzést. Ez nehézséget is jelent, mivel klub környezetben jellemzően egy hetes mikrociklusban készülnek a játékosok a heti egy mérkőzésnek megfelelően. Éppen ezért a válogatott események komoly fizikális megterhelést jelentenek a sokat játszó játékosok számára. Bizonyos esetekben ez három végig játszott mérkőzést jelent 7 nap alatt. A terjedelmi mutatók tekintetében az MD-1 nap jelentősen eltért a megelőző két nap terhelésétől. Ennek oka, részben, hogy a nemzetközi mérkőzések előtt csak egy óra áll rendelkezésre a hivatalos edzések lebonyolítására. Másrészt a kluboknál is tapasztaltaknak megfelelően a mérkőzés előtti utolsó nap a formába hozás, taktikai finomítások és rögzített szituációk gyakorlás időszaka, jelentős fizikális terhelés nélkül. Az intenzitás paraméterek vizsgálata hasonló eredményeket mutatott. Ez alapján az is egyértelműen látszik, hogy a mérkőzés előtti nap jár a legalacsonyabb abszolút és relatív terjedelemmel egyaránt, a mérkőzéstől távolodva pedig növekszik az edzések terjedelmi terhelése egyaránt. Az intenzitás tekintetében nem ennyire egyértelmű a mérkőzés felé csökkenő trend. Az intenzív gyorsítások és az átlagsebesség (méter/perc) egyaránt magasabb intenzitás értékeket mutatnak a mérkőzés előtti utolsó napon. Általánosságban elmondható azonban, hogy a vizsgált paraméterek intenzitás értékei – néhány korábban is már említett kivétellel - a mérkőzés előtt három nappal a legmagasabbak és a mérkőzés közeledtével csökken az értékük.

1. ábra: A mérkőzés előtti három nap edzésinek terjedelmi változói a mérkőzés százalékos arányában kifejezve. A pontozott vonal jelzi a 100%-os mérkőzés értéket minden paraméter esetében. Az eltérő színű oszlopok a mérkőzés (MD) és az edzés napokat (MD-1, MD-2, MD-3) jelölik.

2. ábra: A mérkőzés előtti három nap edzésinek intenzitás változói a mérkőzés százalékos arányában kifejezve. A pontozott vonal jelzi a 100%-os mérkőzés értéket minden paraméter esetében. Az eltérő színű oszlopok a mérkőzés (MD) és az edzés napokat (MD-1, MD-2, MD-3) jelölik.

A mikrociklusok (három felkészülési nap) összegzett és a következő nemzetközi mérkőzések terhelésének vizsgálatakor kiderült, hogy minden paraméter elérte legalább az egy mérkőzésnek megfelelő értéket. A kutatásunkban tapasztalt gyorsítások összegzett értéke jelentősen magasabb volt (> 4 mérkőzésnek megfelelő érték) a korábban publikáltakhoz képest, ezzel ellentétben azonban a lassítások száma jóval alacsonyabb volt, nem érte el a másfél mérkőzéssel ekvivalens értéket. Ugyan a mutatók a három napban jellemzően egy és két mérkőzésnek megfelelő érték között alakult, nagy különbségek lehetnek az egyes paraméterek között, amely eltérő mechanikai vagy lokomotorikus terhelést eredményezhet. Az eredmények pontos értékelése érdekében fontos figyelembe venni, hogy sok esetben a felkészülési napokban szerepelt egy korábbi mérkőzés terhelése is.

3. ábra: A mérkőzés előtti három nap edzéseinek átlagos összegzett külső terhelése a mérkőzésterhelés arányában. A szürke oszlopok jelölik minden paraméter esetében az egy mérkőzés terhelésnek megfelelő értéket. A további színekkel jelölt halmozott oszlopok pedig az egyes napok terhelési arányát mutatják az adott mikrociklusban.

A kutatási eredményeink segíthetnek a nemzetközi mérkőzésre történő felkészülés pontosabb tervezésében és optimalizálásában. Ilyen rövid felkészülési időszakban rendkívül komoly figyelmet kell fordítani a játékosok ideális terhelésére, amellett, hogy a fő szempont a taktikai felkészülés, a játékosok összeszokása és a csapat kialakítása. Ezek alapján az edzők számára a mérkőzés előtti harmadik nap (MD-3) az utolsó lehetőség a komolyabb fizikális terhelés adagolására vagy a nagy megterheléssel járó taktikai elemek begyakorlására, mivel a második nap (MD-2) döntően a regenerációval, a mérkőzés előtti nap (MD-1) pedig a taktika tökéletesítésével és aktivációval telik.

Hivatkozások

1. Bangsbo, J, Mohr, M, Krustrup, P. Physical and metabolic demands of training and match-play in the elite football player. J Sports Sci 24: 665 – 674, 2006.
2. Bloomfield, J, Polman, R, O’Donoghue, P. Physical demands of different positions in FA Premier League Soccer. J Sports Sci Med 6: 63 – 70, 2007.
3. Di Salvo, V, Baron, R, Tschan, H, et al. Performance characteristics according to playing position in elite soccer. Int J Sports Med 28: 222 – 227, 2007.
4. Barnes, C, Archer, DT, Hogg, B, Bush, M, Bradley, PS. The evolution of physical and technical performance parameters in the English Premier League. Int J Sports Med 35: 1095 – 1100, 2014.
5. Dalen, T, Ingebrigsten, J, Ettema, G, Hjelde GH, Wisloff, U. Player load, acceleration, and deceleration during forty-five competitive matches of elite soccer. J Strength Cond Res 30: 351 – 359, 2016.
6. Ingebrigsten, J, Dalen, T, Hjelde, GH, Drust, B, Wisloff, U. Acceleration and sprint profiles of a professional elite football team in match play. Eur J Sport Sci 15: 101 – 110, 2015.
7. Russell, M, Sparkes W, Northeast, J, et al. Changes in acceleration and deceleration capacity throughout professional soccer match-play. J Strength Cond Res 30: 2839 – 2844, 2016.
8. Wehbe, GM, Hartwig, TB, Duncan, CS. Movement analysis of Australian national league soccer players using global positioning system technology. J Strength Cond Res 28: 834 – 842, 2014.
9. Anderson, L, Orme, P, Michele, RD, et al. Quantification of seasonal-long physical load in soccer players with different starting status from the English Premier League: Implications for maintaining squad physical fitness. Int J Sports Physiol Perform 11: 1038 – 1046, 2016.
10. Kelly, DM, Strudwick, AJ, Atkinson, G, Drust, B, Gregson, W. Quantification of training and match-load distribution across a season in elite English Premier League soccer players. Sci Med Football 4: 59 – 67, 2019.
11. Los Arcos, A, Mendez-Villanueva, A, Martínez-Santos, R. In-season training periodization of professional soccer players. Biol Sport 34: 149 – 155, 2017.
12. Baptista, I, Johansen, D, Figueiredo, P, Rebelo, A, Pettersen, SA. Positional differences in peak- and accumulated training load relative to match load in elite football. Sports (Basel) 8: 1, 2020.
13. Clemente, FM, Rabbani, A, Conte, D, et al. Training/match external load ratios in professional soccer players: A full-season study. Int J Environ Res Public Health 16: 3057, 2019.
14. Martín-García, A, Díaz, AG, Bradley, PS, Morera, F, Casamichana, D. Quantification of a professional football team’s external load using a microcycle structure. J Strength Cond Res 32: 3511 – 3518, 2018.
15. Stevens, TGA, De Ruiter, CJ, Twisk, JWR, Savelsbergh, GJP, Beek, PJ. Quantification of in-season training load relative to match load in professional Dutch Eredivisie football players. Sci Med Football 1: 117 – 125, 2017.