Publikáció: A Catapult Football Movement Profile mérkőzésterhelés leírása és posztok közötti összehasonlítása utánpótláskorú válogatott labdarúgóknál

Anyag és módszerek

A kutatásban 2018 februárja és 2019 novembere között 34 hivatalos (n=14) és felkészülési (n=20) nemzetközi mérkőzésen 27 utánpótláskorú magyar válogatott játékos (16,8±0,3 év; 70,9±6,2 kg, 179,7±5,5 cm) FMP-adatait rögzítettük. A statisztikai analízishez csupán azokat a mérkőzéseket használtuk, amely a játékos minimum 80 percet játszott. A vizsgálatban részt vevő játékosokat belső védő (CD, n=5), szélső védő (FB, N=6), belső középpályás (CM, n=6), szélső középpályás (WM, n=5) és csatár (ST, n=5) pozíciókba soroltuk be. Az említett szempontokat figyelembe véve összesen 418 egyéni FMP-játékosprofilt rögzítettünk. Az adatrögzítés 10 HZ-en történő GPS (Catapult S7 Vector, Catapultsports, Ausztrália) eszközzel történt. A pozícióspecifikus értékek közötti összehasonlításhoz hatásnagyság-analízist végeztünk, melynek eredményeképpen a Cohen-féle d érték jelzi a posztok közötti eltérést.

Eredmények

A játékosok jellemzően a mérkőzések nagy hányadát nagyon alacsony (15,6±2,5%) és alacsony (35,8±2,2%) intenzitási zónában töltik. A mérkőzésterjedelem további részében hasonló arányban oszlik meg az egyenes irányú futási zónában (közepes intenzitás: 17,6±1,5%; magas intenzitás: 3,2±0,8%) és a dinamikus aktivitási zónában (közepes intenzitás: 17,1±0,9%; magas intenzitás: 10,7±1,8%) eltöltött játékidő. A pozíciók összehasonlításából kiderült, hogy a belső védők jelentősen eltérnek a többi poszttól az FMP-zónák tekintetében. Nagy különbségeket tapasztaltunk a belső középpályások és a szélső védő, szélső középpályás és csatár pozícióktól (d=2,17-3,36; p<0,05) a nagyon alacsony intenzitás esetében. Hasonló eltérés mutatkozott a belső és szélső középpályások között a közepes intenzitású dinamikus zóna tekintetében (d=1,34; p<0,0016). A többi FMP kategória pozícióspecifikus összehasonlítása triviális, kicsi vagy közepes eltérést eredményezett (d=-0,59-0,89; p<0,0016).

Következtetések

Az FMP-kategorizálás lehetséges alternatívát nyújthat az edzés- és mérkőzésmonitorozásban hagyományosan alkalmazott paraméterek mellett, differenciálva a mozgástípusokat egyenes irányú futás és dinamikus csoportokba, valamint megkülönböztetve azokat intenzitás szerint. Kutatásunk során jelentős eltéréseket kaptunk az egyes FMP-zónákban eltöltött idő esetében az egyes sporttágspecifikus pozíciók között. Mivel a magas intenzitású kategóriákban tapasztalható a legnagyobb különbség, így játékosok és posztok közötti differenciálásra, valamint egyéni és posztspecifikus referenciák készítésére is alkalmas lehet az FMP-algoritmus. Az FMP alkalmazása a napi gyakorlatban segíthet a felkészítés során alkalmazott gyakorlatok hatékonyabb monitorozásában, valamint az egyéni fizikális célok elérésében és a teljesítmény pontosabb mérésében.

Szerzők: Szigeti György1,2, Schuth Gábor1,2, Kovács Tamás1, Pavlik Gábor2, Chris Barnes3,4

1Magyar Labdarúgó Szövetség, Sportigazgatóság, Erőnléti és Sporttudományi Csoport, Budapest
2Testnevelési Egyetem, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest
3Staffordshire University, School of Life Sciences and Education, Stoke, UK
4CB Sports Performance Ltd, Rugeley, UK

Megjelenés: Sport Performance & Science Reports, 2021.11.12.
https://sportperfsci.com/the-football-movement-profile-of-youth-national-team-players/